Notice: Undefined index: lang in /home/verestoy/public_html/plugins/system/sourcerer/helper.php(606) : runtime-created function on line 7
Dr. Verestóy Attila Alapítvány

"Giving is the best communication"

Simon Hanna-Fatime vagyok, Gyergyószentmiklóson születtem és itt is tanulok a Salamon Ernő Gimnázium 12. évfolyamának természettudományok szakán. Igyekszem úgy élni, hogy később ne legyen okom megbánni a múltat. Hiszem, hogy a legjobb titkot mindig nehéz felfedezni, de aki nem hisz a csodákban, sosem találja meg, mert ezek a nyomok.

Bemutatkozódat egy különleges perspektívából írtad le. Megtudhattuk, hogy közel állnak hozzád a művészetek, legfőképpen az írás. Milyen műfajban szoktál alkotni? Mennyi idő alatt születik meg egy ilyen mű?

Gyerekkorom óta nagy hatással van rám az irodalom, a szavak ereje és az általuk teremtett világ. Egy könyv híd az időben és a szavak nem csupán szavak. Ha csak azok lennének, nem eshetnénk szerelembe miattuk, nem éreznénk fájdalmat, és nem nyerhetnénk enyhülést általuk. Minden műfajnak helye van szívemben, de talán a legkedvesebbek közül a slam-költészet való, mivel eszköze úgy az őszinteség, mint a fantázia. A festészet iránti szeretetem megjelenik benne a színek által, míg a tánc dinamikát kölcsönöz neki. Mikor írok, akkor nemcsak az elmémmel, hanem teljes valómmal teszem azt, így nem telik sok időbe, míg -szubjektíven- teljesnek érzem az alkotást.

Említetted, hogy a későbbiekben az orvosi pálya felé húz a szíved. Honnan ered az az ötlet? Mi motivál ebben?

Számomra régi idők gondolata az orvosi karrier és az évek során velem együtt az indokok is fejlődésen mentek keresztül. Kislányként az első dolog, ami benne megfogott, az mi más lehetett volna, mint a fehér köntös és a sztetoszkóp? Örökmozgó gyerek voltam, órákig játszottam „doktorosdit” az öcsémmel, így nem véletlen, hogy a későbbiekben a következő tény, ami megtetszett, az a munka sokszínűsége és dinamikája volt. Ahogy nőttem, nyilvánvalóvá vált számomra, hogy emberekkel szeretnék dolgozni. Az újszülött-gyermekgyógyászat azért vonzó számomra, mert az élet folyamatának szeretnék hűséges segítője lenni abban a szakaszban, amikor egy újabb csoda, egy lélek, egy ember felfedezi a lét örömeit. És hogy mi motivál engem? Az élet iránt érzett szeretetem. A test művészeként szeretném segíteni az életet.

Mit gondolsz az önkénteskedésről? Vettél már részt ilyen jellegű tevékenységben?

A legelső dolog, ami az „önkéntes” szó hallatán eszembe jut, az az öröm. Mindenkinek kellene, hogy legyen valami, amit önzetlenül tesz. Pusztán azért, hogy a másoknak szerzett örömmel magát is boldogítsa. Mi lenne az élet értelme, ha nem ez? Mélyen hatott rám néhány saját tapasztalatom: a legelső ilyen jellegű tevékenységem során, árva gyermekeknek szervezett tehetség-napon vállaltam arcfestést. Leírhatatlan érzés volt látni a szemükben csillanó fényt, ami összetéveszthetetlenül a boldogságé volt. Ez a kép ad lendületet további események szervezésében, mint idősotthoni látogatások, gyermekotthonban lévők ajándékozása, velük való foglalkozás ünnepekkor.

Mit jelent számodra az alapítvány ösztöndíjasának lenni? Miben segít ez neked?

Elsősorban megtiszteltetést jelent számomra az alapítvány ösztöndíjasának lenni, ugyanis Dr. Verestóy Attila szenátor úr munkásságát példaként állítottam fel önnön életemben. Egyfajta elismerésként tekintek az ösztöndíjra, biztatásként, hogy megéri küzdeni álmainkért, hogy másokon segíthessünk. Az anyagi javak mellett, amelyek nagyban segítenek elindulni a hosszú, de érdemes utamon (amely támogatás nélkül bizonyára göröngyösebb volna), nagyobb értékre leltem a közösségben és az általa hirdetett erényekben.

Üzenet az alapítványnak:

A legszebb és talán legerősebb szót üzenném: Köszönöm. Az élet egyik szépsége az, hogy bár mindent elveszíthetünk, de azt sosem, amit mi adtunk másoknak és amint ezt megértjük, tisztává válik számunkra, hogy az élet valódi minősége azok szívdobbanásában rejlik, akik hálásak azért, hogy létezünk.

Todor-Hajdó Norbert vagyok, Székelyudvarhelyen születtem és itt nőttem fel. Jelenleg Kolozsváron, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Karán tanulok. Harmadéves vagyok a Bank és pénzügy szakon.

Említetted, hogy egyre inkább úgy érzed, hogy jó egyetemet választottál. Mesélj erről! Mit tanulsz, milyen munkakörben szeretnél majd elhelyezkedni?

Igen, mivel középiskolában hasonló szakon végeztem, így ezt az egyetemet választottam. Most, hogy lassan végzek, úgy érzem jól döntöttem. Mindig is jól éreztem magam a számok és az excelek között, itt mindkettőből van bőven. Leginkább a vállalati pénzügyek érdekelnek, ezen belül a vállalat és beruházás értékelés. Hasonló tevékenységkörű állásban szeretnék majd elhelyezkedni.

Számodra mit jelent a siker? Te milyen lépéseket teszel a saját sikered elérésének érdekében?

Számomra a siker azt jelenti, hogy az ember eléri a saját céljait és ezt mások is elismerik. Szabad időmben románul és angolul tanulok, mert nehézségeim vannak e két nyelvvel. Úgy gondolom, hogy napjainkban elengedhetetlen ennek a két nyelvnek az ismerete.

Elmondásod alapján nem áll távol tőled az önkénteskedés. Milyen tapasztalataid vannak? Melyik volt a legjobb élményed mind közül?

Az elmúlt években részt vettem a Csíksomlyói Gyalogos Zarándoklat szervezésében és forgalom irányításában, valami a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozón is önkénteskedtem, ahol a terület biztonságáért feleltem. A legjobb élményem a zarándoklaton volt, amikor a vége fele az emberek elfáradnak és biztatni kell őket, hogy tartsák a sort, és hogy ne maradjanak le. Olyan volt, mintha mi adnánk erőt nekik.

Mit jelent számodra az alapítvány ösztöndíjasának lenni? Miben segít ez neked?

Hatalmas segítség az alapítvány ösztöndíjasának lenni, mivel így fedezni tudom a végzős évvel járó költségeimet.

Üzenet az alapítványnak:

Az én üzenetem az alapítványnak, hogy folytassák eddigi munkáikat, még ha sokszor nehéz is, mert nagyon sok gyereknek visszaadják a reményt az élethez. Egy társadalomnak szüksége van a hasonló alapítványokra, hogy egy segítő kezet nyújtsanak azoknak, akik rászorulnak.

Tamás Boróka vagyok, Székelyudvarhelyen születtem és a Tamási Áron Gimnázium természettudományok szakán tanulok. Próbálom mindig a maximumot kihozni magamból és az adott helyzetekből. Szeretem a kihívásokat és nem hátrálok meg akkor sem, ha nehéz, hisz megéri végigjárni az utat, mert ha nem használ, úgysem árthat és tapasztalatokat nyerhetek. 

Említetted, hogy cserkész vagy. Mesélj erről. Hogyan kerültél be a cserkészcsapatba? Milyen pluszt ad ez neked?

Én 2009-ben mentem el először cserkészfoglalkozásra a testvéremmel. Azóta aktív tagja vagyok a 08. Z. Sebess József cserkészcsapatnak. 2015 őszén őrsvezető lettem (10 gyereknek a vezetője) és 2016-ban hivatalosan is, mert elvégeztem az őrsvezető képzést. Életem egyik legjobb döntése volt és mai napig hálás vagyok, hogy egy ilyen csapat tagja lehetek. Megtanultam észrevenni a munkát, hogy hol segíthetek, vezetni és engedelmeskedni, a komfortzónámon kívül is helyesen cselekedni, csapatként működni. Megtanultam nem csak a saját magam érdekeit nézni. Legyőztem a félelmeimet és olyan dolgokat tanulhattam meg, amelyeket az iskolában sosem lett volna lehetőségem. Rengeteg újdonságban lehetett részem, megszámlálhatatlan élménnyel bővítette az életemet és olyan embereket ismerhettem meg, akikért hálás lehetek. A cserkészet az életre nevelt, hogy jobb ember lehessek, hogy az lehessek, aki lenni akarok.

Legutóbb azt mondtad, hogy orvos szeretnél lenni. Miért? Mi motivál?

Sokáig nem tudtam, hogy mit is szeretnék igazán, aztán elkezdtem gondolkodni, hogy melyik tantárgy áll hozzám a legközelebb és mi az a szakma, ami legjobban illik a személyiségemhez. Végül eldöntöttem, hogy orvos szeretnék lenni, mert szeretnék életeket menteni, megváltoztatni és jobbá tenni, vagyis segíteni az emberiségen, a világon. Ha néha elbizonytalanodok, vagy belefáradok a tanulásba, akkor mindig motivál, hogy ezt akarom és megéri kínlódni, hogy célba érjek.

Volt már olyan pillanat az életedben, amikor azt érezted, hogy sikeres vagy? Mit kellett tegyél ezért? Ha nem, szerinted miért nem?

Igen, volt már ilyen pillanat, leginkább, amikor egy versenyen nyerhettem és olyan emberekkel találkozhattam, beszélgethettem, foghattam kezet, akikről nem is álmodtam volna. Ahhoz, hogy sikeresnek érezzem magam szükségem volt kitartásra, tanulásra és támogatásra.

Mit jelent számodra az alapítvány ösztöndíjasának lenni? Miben segít ez neked?

Az ösztöndíj által megvalósíthattam olyan dolgokat, amelyeket lehet inkább elhalasztottam volna egy következő alkalomra, segített abban, hogy teljesebb életet élhessek, és több élményem lehessen.

Üzenet az alapítványnak:

Szeretnék köszönetet mondani, hogy lehetőséget kaptam még több tapasztalatot és élményt szerezni. Örülök, hogy létezik egy olyan szervezet, amely nagyban közrejátszik és észreveszi azokat, akiknek segíthet és akár a jövőjét is megváltoztathatja.

Please publish modules in offcanvas position.