Dr. Verestóy Attila Alapítvány

"Giving is the best communication"

Erős Nándor

„Egy kitüntetésként és egy célirányzatként fogom fel, hogy igen is, megérte és megéri tanulni!”

eros_nandor

Erős Nándornak hívnak 1998. augusztus 25-én születtem. Gyimesközéplokon élek szüleimmel és az öcsémmel. Édesanyámat Erős Ildikónak hívják, édesapámat Erős Istvánnak, testvéremet Erős Kristófnak. Az öcsém a Majláth Gusztáv Károly Általános Iskolába jár 5. osztályba Gyimesközéplokon. Én is abba az iskolába jártam, ahol az öcsém tanul, most a Márton Áron Gimnázium, természettudományok szakának kilencedik osztályos tanulója vagyok.

K: Miért pont ez a szak? Tudatos volt a választás, vagy csak ez, ami érdekelt?

Erős Nándor: A választás nagyon érdekes volt az én esetemben, mert először a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Iskolában akartam folytatni tanulmányaimat, de a nagy távolság miatt nem azt választottam. Nagyon szeretek rajzolni, a tavasszal sikeresen felvételiztem a Nagy István Művészeti Líceumba, Architektúra és Design szakra. Aztán ismét másképp döntöttem, egyszóval elég nehéz dolguk volt a szüleimnek, nem tudták eldönteni, hogy a gyermekük most hol is fog tanulni. A Márton Áron Gimnáziumot először azért nem akartam választani, mert én nem vagyok egy lángelme matematikából és a Márton Áronban elég magas szinten kérik a matematikát. A legironikusabb, hogy 5-8-ban a biológiát és a kémiát utáltam a legjobban. De most, ezt a két tantárgyat szerettem meg a legjobban, sok érdekes dolgot tanulunk, sok érdekes kísérletet kell elvégeznünk, és a matekkal is megbarátkoztam.

K: Mivel foglalkozol szabadidődben? Mi az, ami érdekel, kikapcsol?

Erős Nándor: Szabadidőmben, amikor csak lehetőségem van rá, akkor focizok. A volt iskolám csapatában játszottam 3 évet kapusként és a mostani iskolám válogatottjába is szeretnék bekerülni. Ezek mellett számítógép javítással is foglalkozom, programozástól alkatrészcseréig, előre kicsit bántam, hogy nem matek-infóra mentem tovább, de aztán mégis csak jól döntöttem, hogy bio-kémiára mentem. Ezen kívül, még rajzolni is szoktam.

K: Milyen gyakran és miket rajzolsz?

Erős Nándor: Elég gyakran nekiállok és csak úgy, rajzolok valamit. Hogy mit fogok rajzolni, azt előre sosem tudom, elkezdem húzni a vonalakat, majd ami eszembe jut a firkákról, azt rajzolom le. Ez sokszor fiktív rajz, de rajzolok épületeket, vagy autókat is.

K: Most még középiskolás éveid elején jársz, de mi az, amit elvársz a középiskolai évektől, illetve magadtól?

Erős Nándor: Magamtól főként a magasabb teljesítményt várom el, a sikeres érettségi van célként kitűzve, de addig még van négy év kemény munka. Remélem az osztályközösség összetartóbb lesz, mert ha van egy jó közösség, akkor a nehéz munka végzése is úgy fog telni, mintha csak egy egyszerű feladatot végezne el az ember.

K: El tudnád képzelni, illetve fontosnak tartod, hogy majd a jövőben itt, szülőföldeden állapodj meg, alapíts családot?

Erős Nándor: Fontosnak tartom, hogy az emberek a szülőföldjükön alapítsanak családot, mert gyermekkori emlékeik is oda fűzik őket, ott érzik magukat otthon és bátran mondhatják, hogy „Igenis, ez az én földem!”.   Itt vannak a barátaim (még), összeköt velük a sok csínytevés, az együtt töltött évek. Nem is gondolkodtam rajta, hogy ha felnövök, elköltözzek J

K: Mit jelent számodra az alapítvány segítsége?

Erős Nándor: Nagyon sokat jelent nekem az alapítvány segítsége. Minden hónapban a szüleim ennyivel is kevesebb pénzt kell, hogy kiszorítsanak az iskoláztatásomra. Amikor pályáztam az ösztöndíjra egy-két ember azzal bíztatott, hogy úgy sem fogod megkapni, nem fog sikerülni. Amikor egy kora őszi este kaptam a hívást, hogy részesülök az alapítvány segítségében, akkor dagadtam a büszkeségtől, hogy igen is, sikerült! Egy kitüntetésként és egy célirányzatként fogom fel, hogy igen is, megérte és megéri tanulni. Nem tudom, hogy köszönjem meg az alapítványnak, nagyon nagy segítség nekem, nekünk ez az ösztöndíj.

Please publish modules in offcanvas position.