Dr. Verestóy Attila Alapítvány

"Giving is the best communication"

Boldizsár Krisztina vagyok, 16 éves székelyudvarhelyi diák. A Tamási Áron Gimnázium X.C. osztályában tanulok természettudomány profilon. Négytagú családban élek, édesapámmal, daganatos beteg édesanyámmal és 13 éves húgommal.

Nagyon sok mindent csinálsz, szerteágazó az érdeklődési köröd, mesélj kicsit bővebben erről. Közel áll a szívedhez a néptánc…

Az iskola mellett szabadidőmben főként néptáncolok, és önkénteskedek. Emellett a barátaimra is sok időt szánok, továbbá szeretek varrni, erre is elég sok időt fordítok. A testvéremmel sokat segítünk édesanyánknak a háztartásban, sok olyan feladatot mi végzünk el, amit általában egy anya szokott elvégezni. Tíz éves néptáncos hobbim lassan már életformává nőtte ki magát. "Lassan már többet vagy a táncteremben, mint otthon" mondják a szüleim és a rokonok. Ehhez a hobbihoz idővel a testvérem is nagy örömmel csatlakozott. Így immár a családból ketten is őrizzük hagyományainkat. Tánctudásomat másoknak is próbálom nagy szeretettel átadni. Így 0-4 osztályosoknak szoktam ízelítőt adni hazai néptáncainkból. Mindezt azoknak a gyerekeknek, akiknek önkéntes munka révén szoktam tanulásban segíteni a ferences nővérek által vezetett délutáni iskolában.

Önkénteskedsz, délutáni iskolában segítesz a gyerekeknek a tanulásban, Hogyan kell elképzelnünk?

Általában pénteken, iskola után szoktam önkénteskedni. Ide a gyerekek minden nap iskola után érkeznek, és meleg ebédet kapnak. Ezután korosztályonként, csoportokban tanítók segítségével oldják meg a házi feladatukat és tanulják meg a leckét. Emellett néha kézműveskednek és különböző érdekes, élvezetes programokat szerveznek. Ez a fajta szolgálatteljesítés sokban segít majdani hivatásom elérésében is. Ugyanis nagyszerű gyakorlati lehetőséget nyújt ahhoz, hogy jobban megtanuljak gyerekekkel bánni, hiszen a jövőben tanítói pályára készülök.

Tanítói pályára készülsz, hol képzeled el az életed?

Arról, hogy hol szeretnék tovább tanulni még nem igazán van elképzelésem, de mindenképp Erdélyben szeretnék elhelyezkedni. Jövőm építésében az alapítványnak is van szerepe. Mivel a pályázati pénzemet a sofőr iskolám elvégzésére tettem félre, mert családunk jövője kilátástalan édesanyám betegsége miatt. Éppen ezért nem biztos, hogy szüleim finanszírozni tudnak a jogosítványom megszerzésében. Ezért is vagyok nagyon hálás az alapítvány segítségéért.

Üzeneted az Alapítványnak:

Az üzenetem az alapítvány felé az lenne, hogy nagyon jó az amit tesznek, és köszönöm a segítséget, hiszen ez nagyon sokat adott nekem és a családomnak.

IX. osztályos vagyok, a Joannes Kájoni Szakközépiskolában, Turisztika és Élelmiszeripar szakon. Mivel a kezdetek óta érdekelt ez a pálya nagyon boldog voltam, amikor megtudtam, hogy bejutottam. Szerettem volna olyan szakmát választani, amit örömmel csinálok! Édesanyám és a testvérem is megfelelőnek tartották ezt a döntésemet. A családomnak hála sikerült minden akadállyal, nehézséggel megküzdenem, ami az új iskolával jár!

Szeretsz sportolni, zenélni…

Igen, a sport és a zene nagyon fontos számomra. Sportolni leginkább a barátaimmal szoktam, úgy hangulatosabb és van, aki egyre jobban motiváljon. Szerintem kell egy kis sport minden nap, mert ezzel hozzájárulunk úgy az egészségünk, mint a jó közérzetünk megőrzéséhez. A zene a mindenem. Szeretném, ha a családom büszke lenne rám, és én is elmondhassam magamról egyszer, hogy megérte a sok küzdelem. Remélem, hogy valamilyen szinten meghatározó része lesz az életemnek a zenélés, a hegedű.

A sporton és a zenélésen kívül a mesemondás területén is szereztél jártasságot,

A mesemondás nagyon fontos nekem, hiszen olyankor teljesen megfeledkezem minden problémámról!

A bemutatkozódban írtad, hogy egy lépéssel közelebb kerültél a nagy álmodhoz, az által, hogy meg tudtad venni a hegedűd. A nagy álom pedig a zenekar… milyen zenekarra vágysz? Milyen zenei stílust képviselnétek?

Álmom felé kis lépésekben haladok, és úgy érzem, egyre közelebb vagyok hozzá. Inkább a népzene irányába kacsintgatok, ezért is szeretnék egy zenekart, amellyel esetleg esküvőkön, bálokon zenélnénk, muzsikánkkal örömet szerezhetnénk az embereknek, ezzel az egyre jobban elmaradozó műfajjal!

Hogyan látod, az alapítvány miként segít hozzá a céljaid eléréséhez?

Az alapítvány és a támogatás rengeteg terhet levesz a családom válláról, mivel fedezi a bentlakás költségeinek nagy részét, így talán egy kicsit megspórolhatunk a jövőbeli célok érdekében, nem csak saját, hanem a testvérem számára is.

Üzeneted az Alapítványnak:

Ezzel az alkalommal szeretném még egyszer megköszönni az alapítványnak a segítséget, mivel támogatásukkal, odaadásukkal megkönnyítették a családom életét! Eredményes évet, sok szeretetteljes embert és kitartást kívánok a munkájukhoz!

A nevem Bálint Tamás, és Székelyudvarhelyen születtem 1996. április 3-án. Székelyudvarhelyen végeztem a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium Teológia-filológia szakán. Most jelenleg harmadéves egyetemista vagyok Kolozsváron, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Földrajz karának Területfejlesztés szakán.

A BBTE végzős hallgatójaként milyen tapasztalatokat szereztél az elmúlt években?

Egyetemistaként az hogy Kolozsvárra költöztem, sok újdonságot jelentett számomra. Egy nagyváros egész más szokásokkal, rengeteg lehetőséggel. Mindez magában hordozta azt is, hogy magamról kellett gondoskodjak, emellett az osztálynak csoportfelelőseként is megtanultam a felelősségvállalást.

Mivel szeretnél foglalkozni az egyetem elvégzése után?

Az alapképzés elvégzése után szeretnék mesterizni a Területfejlesztés szakon, ugyanitt a Földrajz karon és utána a területfejlesztés szakon belül elhelyezkedni.

Mi a legfőbb álmod?

A legfőbb álmom jelenleg az, hogy a társadalom egy értékes tagjává váljak. Egy olyan emberré, aki határozott, illemtudó, kedves, kitartó és segítőkész, de legfőképpen boldog az életben. 

Mivel foglalkozol szívesen a szabadidődben?

Szeretek új dolgokat tanulni, ezalatt értem például azt is, hogy hobbi szinten megtanultam hajat vágni. Ezen kívül minden nap töltök időt önfejlesztéssel. Fontosnak tartom a mozgást, ezért éppen mikor nem tanulok, járok táncestre, görkorcsolyázni, futni, konditerembe, teniszezni és pingpongozni is. Még szeretek főzni, zenét hallgatni, illetve barkácsolni új dolgokat.

Megtudhattuk rólad, hogy önkéntes voltál az Udvarhelyi Fiatal Fórumnál és a Darabont Csoportnál. Mesélj tapasztalataidról, élményeidről!

Diákéveim egyik legszebb emléke annak köszönhető, hogy ezen önkéntes csoportoknak részese lehettem. Mindamellett hogy új dolgokat próbálhattam ki, barátokra is szert tehettem, sőt megismertem az önkéntesség fontosságát is. Ezen kívül még két önkéntes csoportnál is végeztem hasonló tevékenységet: az iskolám diáktanácsban és a Harmatcsepp Szeretet Szolgálatban. Az utóbbinak köszönhető, hogy mai napig és a jövőben is szívesen és örömmel segítek az idősebbeknek.

Miért tartod fontosnak az önkéntességet?

Fontosnak tartom, hogy anélkül is jót tegyünk másokkal, hogy cserébe elvárnánk valamit. Az önkéntesség számomra ezt jelenti: feltétel nélküli segítségadás.

Mit jelent számodra az alapítvány ösztöndíjasának lenni? Miben segít neked?

A testvérem is egyetemista Kolozsváron, matematika-informatika szakon és a szüleimnek nincs lehetősége megfelelő mennyiségű pénzzel támogatni bennünket. Nyaranta dolgozunk, hogy az egyetemet fedezni tudjuk, de az csak nagyon szűkösen lenne elegendő az egyetemi költségekre és a kiadásokra, így mindenképpen anyagi biztonságot nyújt számomra.

Üzenet az alapítványnak:

Nagyon szépen köszönök minden segítséget, amit önöktől kaptam és kapok! Remélem egyszer majd én is ugyanígy segíthetek embereken, mint ahogy ezt önök is teszik.

Please publish modules in offcanvas position.