Dr. Verestóy Attila Alapítvány

"Giving is the best communication"

„Hálás vagyok, amiért azon kevesek egyike lehetek, akik az alapítvány támogatásában részesülnek…”

kedves_emese

Kedves Emesének hívnak. A szívemnek legkedvesebb hely Csíkszentdomokos, ahová rengeteg emlék köt, mivel itt nőttem fel. Három testvérem van, akikért minden nap köszönetet mondok a sorsnak. Örülök, hogy egy nagycsalád tagja lehetek. A gimnáziumi éveimet a Márton Áron Elméleti Líceum természettudományok szakán töltöm, most vagyok tizenegyedikes.

K: Mi vonzott természettudományok szakra?

Kedves Emese:A természettudományok közül leginkább a biológia vonzott, ezért is választottam ezt a szakot. Mára már a kémia is a kedvenceim közé tartozik. Azért mégis a biológia birtokolja a képzeletbeli listám első helyét, mert az élővel, a mindig változóval foglalkozik. Lenyűgöznek a természettudományok, emiatt szeretem annyira őket.

K: Azt kaptad, amire számítottál?

Kedves Emese: Azt hiszem, hazudnék, ha azt mondanám, hogy pontosan azt kaptam, amire számítottam, de összességében szerencsésnek mondhatom magam, mert sikerrel vettem a legtöbb akadályt. Nagyszerűen érzem magam ebben az iskolában és testhezálló feladat helyt állni ezen a szakon.

K: Szabadidődben mivel foglalkozol?

Kedves Emese: A szabadidőm nagy részét a testvéreimmel és a barátaimmal töltöm. A fennmaradó időben szívesen olvasok, főként pszichológia témakörben.

K: A testvéreid igen csak nagy szerepet töltenek be az életedben…

Kedves Emese: Hogy mit jelentenek nekem a testvéreim? Az ember azt hinné, hogy a nagy testvér tanítja a kicsiket, de ez nem teljesen igaz, vagyis én nem érzem igaznak. Annyi mindenre megtanítottak engem, hogy azt lehetetlen pár mondatban összefoglalni. Összeköt minket egy erő, nem a név vagy a külső hasonlóság, és nem is a vér, hanem a tudat, ami belénk ivódott az évek során. A tudat, hogy egy csapatba tartozunk, egy egységet alkotunk és együtt akármilyen helyzettel képesek vagyunk megbirkózni. Nagyon fontos szerepet töltenek be az életemben, biztonságot és megnyugvást jelentenek.

K: Még egy év és aztán érettségi. Gondolkodtál már a továbbtanuláson?

Kedves Emese: Igen, felmerült már bennem a továbbtanulás kérdése.

K: Marad a biológia szakterülete?

Kedves Emese: Úgy gondolom, hogy marad a biológia területe, bár még nem tudom, hogy mit hoz a jövő.

K: Mit jelent számodra az alapítvány segítsége?

Kedves Emese: Az alapítvány segítsége biztonságot jelent számomra. Olyan tényező, ami szükséges ahhoz, hogy a mindennapokban boldogulni tudjak. Hálás vagyok, amiért azon kevesek egyike lehetek, akik az alapítvány támogatásában részesülnek. Kívánok erőt, egészséget az alapítvány munkaközösségének, hogy olyan odaadással végezhessék a munkájukat, ahogyan az elmúlt években is.


„Köszönettel tartozom ezért a lehetőségért, hogy az alapítvány által közelebb kerülhetek a céljaimhoz…”

miklos_eszter

Miklós Eszternek hívnak, Csíkrákoson lakom szüleimmel és testvéremmel. A Márton Áron Gimnáziumban tanulok ötödik osztályos korom óta, most tizenkettedikes vagyok természettudományok szakon.


K: Miért ezt a szakot választottad?

Miklós Eszter: Elsősorban azért választottam a természettudományok szakot, mert érdekel a biológia, az a tudomány, amely által megismerhetem, hogy milyen csodálatos módon vagyunk megalkotva mi, emberek. Emellett úgy gondolom, hogy ez a szak úgy a reál, mint a humán tantárgyakra is hangsúlyt fektet, ezért mindkét oldalról megerősít, és könnyebb innen egyetemet választani.

K: A humán tantárgyak közül melyek a kedvenceid?

Miklós Eszter: A humán tantárgyak közül a magyar és a nyelvek nagyon közel állnak hozzám, főként az angol és román. Nagyon fontosnak tartom a nyelvtanulást is a reáltantárgyak mellett, mivel szerintem csodálatos megismerni az embert arról az oldaláról, ahogyan a világhoz viszonyul, vagyis a szavain, nyelvén, irodalmán keresztül.

K: Amellett, hogy jól tanulsz, tantárgyversenyeken is jeleskedsz…

Miklós Eszter: Hetedik osztálytól tizenegyedikig részt vettem a (katolikus) vallás tantárgyverseny országos szakaszán, ahol a középiskolai évek alatt sikerült az I. díjat megszereznem. Idén a tanulás, érettségire való felkészülés miatt nem tudtam időt szakítani a versenyre, de örömmel gondolok vissza az elmúlt évekre. Azért szeretem a vallást, mint tantárgyat, mert általános műveltséget ad messzi időkre visszamenőleg az emberek hitvilágáról, hogy hogyan alakultak ki bizonyos nézetek, ezeken kívül pedig letisztázódnak bennem a saját vallásunk igazságai, és tudósok, elismert emberek tanúsága megerősít ezekben.

K: Fontos számodra a hit. A vallásos lelkületet a családtól kaptad?

Miklós Eszter: Igen, mondhatom azt, hogy otthonról kaptam a hitet és azóta próbálok növekedni benne. Azért fontos számomra, mert általa más értelmet nyer a világ, a hozzáállás az élethez. Bár nehéz megmaradni benne, mégis számomra egy erőforrás.

K: Amikor egy kis szabadidőd van, mivel foglalkozol a legszívesebben?

Miklós Eszter: A tanulás melletti szabadidőt szeretem kihasználni, legszívesebben olvasok. Számomra ez a legjobb kikapcsolódás, órákig bele tudok feledkezni egy jó könyvbe, ritka, amikor ne lenne kedvem elmerülni egy másik ember alkotta világban. Főként a fantasy regényeket olvasom, azok állnak a legközelebb hozzám (például J. R. R. Tolkien, J. K. Rowling, C. S. Lewis világa) de ezeken kívül nagyon szeretem a klasszikus irodalmat is Jókaitól Jane Austenig. Az olvasás mellett a zene tölti ki a megmaradt szabadidőmet. Nagyon sok zenét hallgatok, emellett hegedűn tanulok játszani negyedikes korom óta kisebb-nagyobb kihagyásokkal, kilencediktől beiratkoztam a csíkszeredai Művészeti Népiskolába, ahol idén reményeim szerint elvégzem a hegedű szakot.

K: A középiskolából már lassan csak az érettségi van hátra, az után merre tovább? Szeretnél továbbtanulni?

Miklós Eszter: Érettségi után Kolozsváron, a Babeș Bolyai Tudományegyetemen szeretnék továbbtanulni, a Bölcsészkar Magyar- Angol szakán. Hosszas gondolkodás és megfontolás után döntöttem így, mert ez az a két tantárgy, ami a legközelebb áll hozzám és legszívesebben foglalkozom velük. Mindig érdekelt a nyelvészet, a szavak eredete, már elsős koromtól szívesen tanultam az idegen szavakat, és a könyvek szeretete is a bölcsészet felé irányít. Szeretnék minél több nyelvet megismerni, megtanulni. Mindezek mellett egyáltalán nem bántam meg, hogy reálprofilon tanultam, mert így mindkét út megnyílt előttem, és eldönthettem, melyikkel foglalkoznék inkább. A reáltantárgyakat is szeretem, és szerintem a műveltséghez tartozik mindaz, amit azon a szakon megtanultam.

K: Mindezek eléréshez hogyan járul hozzá az alapítvány?

Miklós Eszter: Az alapítvány hozzájárul a népiskolai tandíjamhoz, valamint az elég költséges tizenkettedik osztály kiadásaihoz. Köszönettel tartozom ezért a lehetőségért, hogy az alapítvány által közelebb kerülhetek a céljaimhoz, könnyíthetek a szüleim kiadásain, ezáltal segít felnőttebbé válni, segít érvényesülni, és örömmel tölt el, hogy a tanulási eredményeim miatt szolgáltam rá erre a lehetőségre.

„Jó dolog egymáson segíteni…”

gagyiendrebotond

Gagyi Endre Botond Székelyudvarhelyen született, Felsősófalván lakik. Az 1-8 osztályt a felsősófalvi Székely Mózes Általános Iskolában végezte, jelenleg a csíkszeredai Mártom Áron Gimnázium tizenegyedikes tanulója természettudományi szakon.

Please publish modules in offcanvas position.